Valaki mesélte, hogy elhunyt nagymamája hagyatékából több mint 100 000 Ft került elő készpénzben: az asztalon lévő fotótartók hátlapja alól, könyvek lapjai közül. Egyáltalán nem meglepő ez a helyzet, még manapság sem, amikor azt gondolnánk, hogy egyre tudatosabbak megtakarítás terén az emberek és pénzüket lekötött betétekben, kötvényekben, részvényekben vagy ki tudja még milyen formában tartják. Ezzel szemben mi, magyarok még mindig készpénzben, legfeljebb bankszámlánkon parkoltatjuk jobb időkre félretett forintocskáinkat – erre két, közelmúltban végzett felmérés is ráerősített.

A váratlan élethelyzetektől félnek, de a nyugdíjra is spórolnak a magyar családok – ez a két terület jellemzi a takarékoskodók motiváltságát az OVB Magyarország és az NRC Marketingkutató által végzett ezer fős reprezentatív felmérése szerint. A magyar háztartásoknak még a fele sem képes félretenni egy minimális összeget sem, ám ha mégis, elsősorban a lakáscélú takarékoskodást részesítik előnyben.

A felmérés szerint a pénzügyi tudatosság körülbelül a néhány évtizeddel ezelőtti szinten ragadt: a félretett összeget a magtakarításokkal rendelkező családok egyharmada a bankszámláján tartja, annak ellenére, hogy a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben alig van rajta némi kamat.

Gyakorlatilag semmi hozamot nem termel a félretett pénz, az is nagy szerencse, ha megőrzi az értékét. Mivel a takarékoskodók legfőképpen lakásra gyűjtenek, jobban járnának, ha például lakás-takarékpénztárba fizetnék be a félretett összeget, mert így az éves megtakarításhoz állami támogatást kaphatnának. Ennél nagyobb kedvezményt nyújtanak az önkéntes nyugdíjpénztárak, amelyek esetében szintén a befizetett összegtől függően lehet adókedvezményt igénybe venni.

A magyarok saját otthonra spórolnak

Ezekkel a megállapításokkal cseng egybe az Intrum Justitia, Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja által 2016 végén végzett Európai Fogyasztói Fizetési Jelentés. A kutatásban 21 országból 21 300 európai – köztük 1000 magyar – állampolgár vett részt, és külön vizsgálták a 18-34 éves, valamint a 35 év fölötti korosztály pénzügyi szokásait.

Az Európai Fogyasztói Fizetési Jelentésből kiderül: a magyar fiatalok számára kiemelten fontos, hogy minden hónapban félre tudjanak tenni. A megkérdezettek fele havi szinten spórol, 38%-uk azzal a határozott céllal teszi, hogy saját otthont tudjon vásárolni.

Ez irányú motiváltságukat az a tény is ösztönözheti, hogy a 18-34 évesek 30 százalékának életében már előfordult olyan eset, amikor rossz pénzügyi helyzete miatt vissza kellett költöznie szüleihez. A magyar fiatalokkal ellentétben Európa más országiban a fiatalok számára az utazás az elsődleges, ezt követi az egyéb fogyasztási szükségletek kielégítése, és csak a takarékossági lista végén szerepel a saját lakás megszerzése.

A készpénz mindent visz

A kutatás vizsgálta a megtakarítások fajtáját, és egyértelműen látható, hogy a magyarok leginkább készpénzben tartják megspórolt pénzüket, és ez igaz a fiatalokra is.

A készpénz után a második legnépszerűbb megtakarítási forma a megtakarítási számla, ezzel a megkérdezett fiatalok fele rendelkezik.

Nem így az európai fiatalok jelentős része, amely a pénzét részvényekbe fekteti, ez az arány itthon mindössze 6% a takarékoskodó fiatalabb nemzedék körében. A reprezentatív felmérés arra is rámutatott, hogy közel feleannyi magyar fiatal rendelkezik hitelkártyával, mint Európa más országiban az azonos korcsoportba tartozók.

(MTI, mfor.hu)