Nincs nyugalom a brexit miatt

Már most 1,5-2 százalékkal alacsonyabb a brit hazai össztermék annál a szintnél, amelyet erre az időszakra érhetett volna el, ha a brexit miatt nem törik meg a növekedési ütem – vélelmezi a Bank of England, a brit jegybank kormányzója.

Emellett aggódnak a brit mezőgazdasági termelők amiatt, hogy a szektor a brexit után is hozzáférjen az állandó és a szezonális európai uniós munkaerőhöz, mivel már most is igen jelentős a munkanélküliség az országban.

De Skócia mindennapjaira is hat a brexit: a skótok az Egyesült Királyság tervezett kilépését követően nem akarják elhagyni az Európai Unió egységes belső piacát, sem a vámuniót – jelentette be a közelmúltban a skót miniszterelnök Brüsszelben.

Ezekből is látható, hogy mennyi előre nem prognosztizálható folyamatot indított el a britek Európai Unióból való kilépése.

Évente mintegy 300 ezret veszítenek a brit háztartások

A Bank of England szakemberei kiszámították, hogy ha továbbra is olyan ütemben fejlődne a brit gazdaság, mint a 2016-os EU-népszavazás előtt, minden egyes brit háztartásnál évente hozzávetőlegesen 900 fonttal (325 ezer forint) több jövedelem maradna reálértéken.

Ezt a lassulást támasztja alá a brit statisztikai hivatal (ONS) által április végén közzétett előzetes becslés, miszerint a brit gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben mindössze 0,1 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest. A tavalyi negyedik negyedévben mért 0,4 százalékos GDP-növekedéssel szemben ez jelentős lassulásként értékelhető.

A Bank of England kormányzója szerint ennek oka abban keresendő, hogy továbbra is visszafogja beruházási tevékenységét az üzleti szektor, a vállalatok beruházási döntéseikkel megvárják, amíg tisztább lesz a kép a brit EU-tagság megszűnésének majdani feltételrendszeréről.

Emellett az is látható, hogy a Bank of England monetáris tanácsa a korábbi piaci és elemzői várakozásokkal ellentétben nem hajtott végre újabb kamatemelést májusi kamatdöntő ülésén, így változatlanul 0,50 százalék a brit jegybank irányadó kamata.

Ezzel egy időben kiadott új inflációs jelentésében a tanács közölte, hogy a brit gazdaság idei egész éves növekedésére adott előrejelzését az addigi prognózisban szereplő 1,8 százalékról 1,4 százalékra csökkentette.

A skótok maradni akarnak

Skócia nem akarja elhagyni az Európai Unió egységes belső piacát és a vámuniót az Egyesült Királyság tervezett kilépését követően – jelentette ki Nicola Sturgeon skót miniszterelnök Brüsszelben. Emellett kifejezte aggályait egy olyan jövőbeli kiválási egyezmény ellen, amely versenyelőnyökhöz juttatná Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi tagjával szemben.

Az Európai Bizottság által készített friss tervezet értelmében továbbra is részese lenne a vámuniónak Észak-Írország, és addig érvényes maradna rá a belső piaci szabályozás is, amíg a későbbiekben esetleg nem találnak más megoldást az ír szigeten belüli határellenőrzés visszaállításának elkerülésére.

A briteknek szükségük van az uniós munkaerőre

Száznál is több brit mezőgazdasági szövetség közös nyílt levélben szólította fel kormányát: biztosítsák annak lehetőségét, hogy az ágazat a brit EU-tagság megszűnése után is akadálytalanul alkalmazhasson uniós állampolgárokat.

A levél szerint ugyanis olyan jelentős a munkanélküliség Nagy-Britanniában, hogy már most is nehezen találnak hazai munkaerőt a mezőgazdasági vállalkozások.

A brit élelmiszer- és italgyártó ágazat beszállítói hálózata a nemzetgazdaság alkalmazotti állománynak több mint a 10 százalékát foglalkoztatja, éves szinten 112 milliárd fonttal (csaknem 41 ezer milliárd forint) járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez.

Már a brit mezőgazdasági termelők uniójának tavalyi éves kongresszusán is szó volt arról, hogy agrárszektoruknak a mostani, évi 85 ezer munkással szemben 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, ezek nagy többsége pedig a kelet-európai EU-országokból érkezik.

Ugyanígy hallatja szavát a Brit Vendéglátóipari Szövetség is, amely azt közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75, a szakácsok 25, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

De a brit építőipar sem kivétel, az ágazatban a munkavállalók jelentős részét, Londonban például mintegy felét az uniós országokból érkezők teszik ki, ezért sem mindegy, hogy miként alakul a brexit után a külföldi munkavállalók foglalkoztathatósága.

(napi.hu)

The following two tabs change content below.