Mérföldkőnek számít az Európai Unió és Japán között a közelmúltban megkötött szabadkereskedelmi egyezmény, amelynek értelmében a két fél között zajló termékforgalom 99 százalékában megszüntetik a vámokat. A négy éve zajló tárgyalások végső alkujában abban is megállapodtak, hogy megnyitják egymás előtt közbeszerzési piacaikat, illetve lebontják a nem vámjellegű akadályokat is.

Az Európai Unió számára a legfontosabb áruk a japán autók, míg a megállapodást követően több mezőgazdasági termék juthat Japánba Európából. A még nem végleges kereskedelmi szerződést Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Abe Sindzó japán kormányfő írta alá Brüsszelben.

Piacnyitás, piacvédelem

A változások természetesen nem egyik napról a másikra következnek be, a megállapodás esetenként hosszú átmeneti időszakokat biztosít az átállásra. Például többek között a bor és számos sajt tekintetében eltörlik a japán vámokat, lehetővé teszik, hogy az EU nagyságrendileg növelje a marha- és a sertéshús exportját. Emellett biztosítják, hogy több mint 200 ún. uniós földrajzi árujelző ugyanolyan szintű oltalomban részesüljön majd Japánban, mint Európában. A megállapodás szerint a jövőben megnyitják a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, ugyanakkor átmeneti időszakok alkalmazásával védik az unió érzékeny gazdasági ágazatait, így az autóipart.

Az egyezmény a világkereskedelemben is jelentős

Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitel számára pedig az unió a harmadik legfontosabb célpont. Japánban és az EU 28 tagállamában közel 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Szakemberek szerint a szerződés szimbolikus jelentőségű, mivel a protekcionista kereskedelempolitikát folytató amerikai elnök, Donald Trump kivonta az Egyesült Államokat a Csendes-óceáni Partnerség nevű kereskedelmi megállapodásból (TTP), illetve szembehelyezkedett az EU-val tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménnyel (TTIP).

A tárgyalások nem értek véget

A Japán és az EU között megszületett szabadkereskedelmi egyezmény az unió első olyan kereskedelmi megállapodása, amely a párizsi klímaszerződés iránti kötelezettségvállalást rögzíti. A következő lépés a szerződés jogi hitelesítése lesz, ennek során lefordítják a szöveget az EU huszonhárom hivatalos nyelvére, majd ezt követően történhet meg az egyezmény európai parlamenti és tagállami ratifikálása. Közben pedig a felek a befektetők védelmére szolgáló vitarendezési mechanizmusokról tovább folytatják a tárgyalásokat.

Mindenki örül a megállapodásnak

A megállapodásban érdekelt felek egyhangúlag pozitívan nyilatkoztak az egyezmény létrejöttéről. „A technikai részletekről szóló egyeztetések lezárása >fontos mérföldkő< az Európai Unió által valaha megkötött legnagyobb kereskedelmi megállapodás hatályba lépése felé vezető úton „ – áll az Európai Tanács közleményében. Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos szerint “világos üzenetet küldünk a világnak a szabad, nyílt és tisztességes kereskedelem fontosságáról”. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Abe Sindzó japán kormányfő közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták: számottevő gazdasági értékein túl stratégiai jelentőséggel is bír az egyezmény, erősítve az EU és a Japán közötti gazdasági együttműködést. A bizottság szerint a Japánba exportáló európai vállalatok a szerződés nyomán mentesülnek az általuk évente befizetett mintegy egymilliárd euró vám nagy része alól.

(tozsdeforum.hu)