Mindenki a legjobbat szeretné a Brexit-tárgyalásokon, természetesen az érdekek sérülése nélkül. Mivel most zajlik először ez a folyamat, nincs tuti forgatókönyv, sem tapasztalat, így érthető, hogy mind az Európai Unió, mind az Egyesült Királyság képviselői óvatosak. Ám bárhogy is alakulnak a tárgyalások, mindenképpen hatnak a gazdaságra, a pénzpiacokra, a deviza-kereskedelemre, és nem feltétlenül csak akkor, ha már lezárultak.

Augusztus utolsó hetében a kiválás feltételeiről szóló egyeztetések harmadik fordulójához érkeztek Brüsszelben a tárgyaló felek. Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója szerint az Egyesült Királyságnak tisztáznia kell az álláspontját az uniós kilépés legfőbb kérdéseit illetően, gyorsan fogy az idő, ezért mielőbb el kell kezdeni a komoly tárgyalásokat a jövőbeli kapcsolatokról és a kereskedelmi kérdésekről. Ehhez azonban a briteknek a jelenleg megvitatásra váró ügyekben teljesen világossá kell tenniük az álláspontjukat.

Először a brit uniós kilépéssel kapcsolatos főbb kérdésekről kell megállapodni, és csak azután kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kereskedelmi egyezményről – ezt már Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mondta az uniós nagykövetek éves brüsszeli értekezletén. Hozzátette: figyelmesen végigolvasta a londoni kabinet álláspontját ismertető dokumentumokat, de ezek egyikét sem találta „kielégítőnek”, így rengeteg kérdés vár még megoldásra.

A brit kilépés után bennmaradó 27 tagállam vezetői októberben döntenek arról, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások. Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy már ekkor tovább tudnak lépni.

Mindeközben a 2019 márciusi Brexit gazdasági hatásainak tompítása érdekében arra készül Nagy-Britannia, hogy lemásolja azoknak a kereskedelmi megállapodásoknak a szövegét, amelyeket az Európai Unió kötött eddig nagyjából 40 másik külső partnerországgal. Ez tehát azt jelentené, hogy addig, amíg az egyes országokkal meg nem tárgyalnák a Brexit utáni új kereskedelmi kapcsolatok pontos tartalmát, a britek azt szeretnék, hogy átmeneti időre azok a kereskedelmi megállapodási szövegek lépjenek hatályba, amelyeket az EU már eddig megkötött az egyes külső országokkal. Ezek közül például nemrég született meg az EU – Japán szabadkereskedelmi megállapodás, de emellett különösen fontos, hogy (nagy volumenük miatt) hogyan alakulnak a britek és a svájciak, illetve a britek és a dél-koreaiak közötti kereskedelmi kapcsolatok, azaz velük szemben is “át lehet-e örökíteni” a most létező, EU-s szintű kereskedelmi megállapodási szövegeket, legalábbis átmeneti időre.

Az idő tehát szép lassan telik, egyelőre nem történt olyan esemény a politika színpadán, amely jelentősen megmozgatta volna a gazdaságot, a pénzvilágot. Egyelőre.

(forrás: portfolio.hu)