Nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát a hazai vállalkozások, ráadásul a 2016 októbere óta tartó enyhe romló tendencia megtörésének köszönhetően jelentősen optimistábbá váltak a várható üzleti helyzetre vonatkozó vélemények. Ez derül ki a több mint 3 000 vállalkozás körében, az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) által 2017 októberében végzett reprezentatív vállalati konjunktúra-felmérés eredményeiből.

Németország gazdasági teljesítménye jelentős hatást gyakorol a magyar cégek üzleti klímájára, mint ahogy természetesen a hazai gazdaság szerepe is meghatározó. A magyar gazdaság válságból való kilábalása elhúzódott (a német gazdaság már 2011 első negyedévében elérte a válság előtti szintet, ez a magyar gazdaságnak csak 2014 harmadik negyedévében sikerült), hazánkban a GDP szintje sokkal később ugrott a válság előtti szintre, mint Szlovákiában, Csehországban, Romániában, illetve Németországban.

Magyarországon a GDP csupán 8%-kal áll magasabb szinten a válság előtti helyzethez képest, ezzel szemben Lengyelországban ez az arány 32%, de Romániában is 16%. A válság második hulláma 2012-ben érte el Magyarországot, majd 2013-ban fordult emelkedésbe a GDP visszaesése.

Nőtt a Konjunktúramutató, csökkent a Bizonytalansági mutató értéke

A GVI Konjunktúramutató az októberi +46,8 pontról +49,0 pontra nőtt, a Bizonytalansági mutató értéke viszont két ponttal csökkent, így 42 ponton áll. A Konjunktúramutató értéke az ipari (+58 pont) vállalkozások esetében a legmagasabb, az egyéb gazdasági szolgáltatások esetében pedig csupán 38 ponton áll, utóbbi mutató az előző félévhez képest 9 ponttal emelkedett. A Konjunktúramutató értéke a részben külföldi tulajdonban álló vállalkozások esetében a legmagasabb, és a tisztán hazai tulajdonúak esetében a legalacsonyabb.

Az exporttevékenység szerint azt láthatjuk, hogy a döntően exportáló cégek esetében a legmagasabb a Konjunktúramutató értéke: +67 pont, a nem exportálók esetében csupán 40 pont. A cégek méretét tekintve látható, hogy a nagyobb vállalatok várakozásai kedvezőbbek: míg a Konjunktúramutató értéke a 9 főnél kisebb vállalatok körében +21 pont, addig a 250 főnél nagyobb létszámmal működő cégek esetében +58 pont.

A kedvező üzleti klímát leginkább a részben külföldi tulajdonban lévő, döntően exportáló és több mint 250 főt foglalkoztató ipari cégek jelzik – e cégek üzleti várakozásai a legkedvezőbbek.

Optimistán látják az üzleti helyzetüket a vállalkozások

A konjunktúra-felmérésből látszik, hogy a hazai vállalkozások vezetői optimistábban ítélik meg cégük üzleti helyzetét és kilátásait, jelenlegi és várható jövedelmezőségét, illetve a megrendelések várható alakulását, mint az előző félévben. A beruházások várható alakulása kapcsán azonban jelentősen pesszimistábbak a 2017. áprilisi szintnél, az építési beruházások várható volumene 11 ponttal, a gépberuházásoké 8 ponttal csökkent az előző félévhez képest.

A megrendelések várható alakulását kevésbé optimistán ítélik meg a vállalkozások: az előző félévhez képest 3 ponttal csökkent a mutató értéke, így jelenleg 49 ponton áll.

A mostani adatok szerint a vállalatok véleménye a jelenlegi és jövőbeli üzleti helyzetükről nagyon kedvező. A válaszadó cégek átlagos kapacitáskihasználtsága 85%-os szintre emelkedett, a legmagasabb az érték az ipari és az építőipari cégeknél. Továbbra is azt láthatjuk, hogy a döntően exportáló cégek üzleti helyzete a legkedvezőbb.

Az exportáló, külföldi tulajdonú cégek üzleti várakozásai a legjobbak

Az üzleti várakozások mutatója a gazdasági ágakat tekintve az ipari vállalatok körében érte el a legmagasabb értéket (51 pont), a többi ágazatban ennél jóval alacsonyabbak a mutatók. Az üzleti helyzettel kapcsolatban a részben külföldi tulajdonban lévő, illetve az exportorientált cégek fogalmazták meg a legpozitívabb várakozásokat. Az előző félévhez képest a döntően exportáló cégek (23 pontos növekedés), illetve a részben külföldi tulajdonban lévő cégek (30 pontos növekedés) várakozási javultak a leginkább.

A felmérésből az is kiderül, hogy a vállalkozások a következő félévben is a munkaerő-kereslet növekedésére számítanak. A részben külföldi tulajdonban álló vállalatok tervezik a legtöbb dolgozó felvételét, a tisztán hazai kézben lévő cégek pedig ennek mintegy felével számolnak.

A külföldön értékesítő cégek körében nagyobb munkaerő-kereslet várható, mint a belpiacra termelők esetében, a legkevesebb munkaerőt a 9 fő alatti cégek szippantják majd fel.

(gvi.hu)