Világszerte egyre inkább csökken a készpénz aránya a pénzforgalomban és növekszik a digitális, online is hozzáférhető számlapénzé. A jelenlegi pénzügyi szabályok nem teszik lehetővé a háztartások és a vállalatok számára a jegybanknál való számlanyitást, csak a kereskedelmi bankokban, bankbetét formájában tarthatnak számlapénzt.

Emellett digitális jegybankpénzzel sem rendelkezhetnek, ám a technológia fejlődésével a központi bankok egyre inkább fontolgatják a digitális jegybankpénz megteremtését. Számos előnyeinek egyike az lenne, hogy például nem jelentenének gondot a lakosságnak a bankcsődök.

21. század: elektronikus fizetés?

A jegybankpénz bevezetése a nemzetközileg tekintélyes jegybankokat és intézményeket is foglalkoztatja, a közelmúltban az angol, a kanadai és a svéd jegybank, valamint az EKB, a BIS és az IMF kutatói jelentettek meg tanulmányt a digitális jegybankpénzről.

Szakemberek számításai szerint a digitális pénz olcsóbb lenne a mostani készpénzhasználatnál, emellett a pénzforgalom biztonságát is garantálná. Azonban azt is érdemes látni, hogy Magyarországon a pénzforgalom mintegy 80 százaléka még készpénzben zajlik és csak minden második kereskedő biztosítja az elektronikus úton való fizetés lehetőségét.

Olcsóbb lehet a digitális jegybankpénz, de…

A digitális jegybankpénz bevezetése az állampapírokhoz képest jóval olcsóbbá tenné a finanszírozást, mert várhatóan a lakossági megtakarítások jelentős része digitális pénzbe kerülne át. Bevezetéséhez, kezeléséhez több megoldás is felmerült, ezekről nemrégiben Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója beszélt a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett konferencián.

Az egyik elképzelés szerint minden lakossági és vállalati ügyfél számára számlát vezetne a jegybank, ezért az összes olyan szolgáltatást ki kellene építenie, amelyet jelenleg a bankok végeznek. Emellett meg kellene felelnie azoknak a bankokkal szemben támasztott követelményeknek (valós idejű tranzakciókezelés, pénzmosás elleni védelem, ügyfélazonosítás), amelyeket szabályozó intézményként éppen az MNB ír elő a kereskedelmi bankok számára. Ehhez azonban kb. 10 millió számla vezetésére kellene felkészülnie a jegybanknak, ami jelentős befektetést igényelne részéről.

Létezhet egy másik megoldás is, amikor az MNB nem vezet számlát, csak megteremti a digitális pénz használatának lehetőségét azzal, hogy az ügyfelek valamilyen eszközre válthassák át a pénzüket. Például prepaid kártyára, így megmaradna a készpénz egyik nagy előnye, az anonimitás, viszont az a kockázata is, hogy ha elveszítjük a kártyát, akkor a pénzünknek is lőttek.

A digitális jegybankpénz nem kriptovaluta!

A bitcoin az MNB igazgatója szerint azért nem tekinthető pénznek, mert nem tölti be annak az alapfunkcióit. Mivel ma még nagyon kevés helyen fogadják el, ezért igazi csereeszköznek sem nevezhetjük. Emellett a jelentős volatilitás miatt elszámolási egységként sem funkcionál, illetve a mögöttes intézményi rendszer hiányából fakadó bizonytalanság miatt (nincs garancia) forgalmi eszköznek sem hívhatjuk.

Tehát ha a jövőben be is vezetnének egy államilag kibocsátott digitális pénzt, annak szinte semmi köze sem lenne a kriptovalutákhoz (bitcoin, ether stb). Ám a bitcoin mögött álló technológiáról, a megosztott főkönyv alapú rendszer alkalmazásáról érdemes elgondolkodni, igaz, hogy az sem egy nyitott, hanem egy szabályozott, zárt rendszeren keresztül lehetne megvalósítható.

Egyébként Bartha Lajos szerint a központosított pénzforgalmi számlavezetés csökkentené a bankok közti konkurenciát és az innovációs versenyt is, ez azonban ellentétes lehet az ügyfelek érdekeivel.

Mindenesetre elindult egyfajta kutatómunka, gondolkodás a dematerializált jegybankpénz bevezetéséről, de hogy tényleg megvalósul-e, ahhoz meg kell ismerni a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatását is.

(portfolio.hu)