Hogyan segíti az euró a német gazdaságot?

A német gazdaság igazán „csúcsra járatott” állapotban van.

Ez derül ki a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) szokásos év eleji, mintegy 26 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozásra kiterjedő konjunktúra felméréséből. Ugyanerre a következtetésre jutott a szövetségi kormány február elején nyilvánosságra hozott gazdasági jelentése, valamint több kutatóműhely is.

A német gazdaság fellendülése már nyolc éve tart, négy éve 2 százalék körüli volt az éves gazdasági növekedési dinamika, tavaly 2,2 százalékkal haladta meg a 2016. évit a bruttó hazai termék mennyisége, az idei évre pedig a kormány még erőteljesebb, 2,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál. Előrejelzésében az is szerepel, hogy a foglalkoztatottak száma idén újabb 490 ezerrel bővül.

Német gazdaság

Kép:Freepik.com

Németországban is jelentős a szakemberhiány

A növekedés hajtóerejét továbbra is a magán- és az állami fogyasztás jelenti, emellett – egy kis őszi megtorpanás után – az Európában tapasztalható erőteljes gazdasági fejlődésnek köszönhetően javultak az exportvárakozások is.

A teljesítmény azonban lehetne még ennél is jobb (a vállalatok nagyobb mértékben bővítenének), ha nem sújtaná Németországot is a jelentős szakemberhiány. 2010-ben még csak a megkérdezett vállalatok 16%-a jelölte meg üzleti fejlődése kockázati tényezőjeként a munkaerőhiányt, ma már azonban tízből hat vállalatnál számít komoly fékező tényezőnek, hogy nincs elég szakember.

Ha pedig hosszú időn keresztül nem töltik be az állásokat, annak a megrendelések elutasítása vagy az ajánlatok visszavonása, a kapacitásbővítések vagy az új technológiákba való befektetések elmaradása lehet a következménye.

Az alkalmas munkaerőért folyó verseny növeli a bér- és járulékos költségeket, ez pedig minden korábbinál magasabbra, 42 százalékra emelte azoknak a vállalatoknak az arányát, amelyek kockázati tényezőnek tekintik e folyamatokat.

Beruházások főként magántőkéből

A németországi beruházások túlnyomó többsége magántőkéből valósul meg, kisebbik részét az állami kiadások és programok fedezik. Ez indokolná az adóterhek mérséklését, más országokban – pl. Ausztriában, Franciaországban vagy Kínában – az adók csökkentésével (is) javítják a telephelyi feltételeket.

A kamarai szövetség főtitkára arra emlékeztet, hogy utoljára tíz évvel ezelőtt zajlott a vállalati adózási rendszer átfogó reformja Németországban és amennyiben az állam nem tesz lépéseket az adózási feltételek könnyítésére, a jelenlegi nagy beruházási kedv lelohad.

Pedig a felmérésből kiolvasható, hogy a német vállalatok ma olyan sokat akarnak beruházni, amire korábban még nem volt példa. Többségben vannak a bővítő és az innovációs célú beruházásokat tervező cégek, de a digitalizáció is mindinkább a beruházások hajtóerejévé válik.

Irány a külföldi piacok!

A német gazdasági fellendülésre jelentős mértékben hat a külföldi kereslet is.

A vállalatok olyan mértékben derűlátóak a külföldi piacokat tekintve, mint legutóbb hét évvel ezelőtt. A kamarai szövetség főtitkára ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a politikai konfliktusok és a protekcionizmus miatt a vállalkozások számára továbbra is kihívásokkal terhelt a külgazdasági környezet.

A felmérés szerint számottevő mértékben csökkent az exportáló ipari vállalatok árfolyamváltozásoktól való félelme. A jobb tervezhetőség miatt fontos lenne számukra az euró viszonylag stabil árfolyama, ugyanis ha tovább folytatódik az euró-dollár arányának ingadozása, ismét erősödik az árfolyam-ingadozásoktól való félelmük.

A német exportőrök, többek között a gép- és járműgyártók nagy szerencséje, hogy piaci pozícióik szempontjából az árfolyamok mellett ugyancsak kiemelkedő szerepet játszik a minőség és a szerviztevékenység.

A német gazdaságnak az euró bevezetése nagyon előnyös, másrészt Lengyelország ellenzi az euró bevezetését a negatív hatások miatt.

 

(pbkik.hu)

The following two tabs change content below.