„Édes fiam, csak ennél a pénzintézetnél nyiss számlát és kizárólag velük intéztesd a bankügyleteidet. Mi anyáddal húsz éve vagyunk az ügyfeleik és hidd el, megbízhatóak, soha nem volt velük semmi gondunk. Hogy túl lassú az internetbankingja? Nem olyan nagy baj. A lényeg, hogy megbízhatóak!”

Valami hasonló szülői ajánlás irányítja a mai magyar fiatalokat egy-egy bank vagy pénzügyi szolgáltató felé, hiszen a 35 éves kor alattiak még jelentős mértékben hallgatnak szüleikre pénzügyekben. Teszik ezt azért is, mert nem igazán ismerik ki magukat ebben a világban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank 2017 tavaszán végzett kutatásából.

Gyarapszik vagy fogyatkozik a vagyonod?

Az MNB a teljes népesség negyedét, a foglalkoztatottak mintegy 30 százalékát kitevő 15-22 éves, a 23-29 éves és a 30-35 éves korosztály pénzügyi tudatosságát vizsgálta egy felmérésben, aminek az egyik legfontosabb eredménye: a válaszadók többsége nem ismeri a banki alapfogalmak mindegyikét. Ugyan az életkor előrehaladtával nő az ismert pénzügyi fogalmak száma – a 30 év felettiek esetében a 40 százalékot is meghaladja -, de összességében igencsak lehangoló a kép.

Apu, anyu, internet, barátok

A felelős döntésekhez szükséges pénzügyi tájékozottság egyik meghatározó forrása az oktatás, azonban a megkérdezett fiatalok 82 százaléka nem részesült semmilyen pénzügyi oktatásban élete során. Mindösszesen 18 százalékuk szerzett ilyen irányú tudást az iskolában vagy valamilyen képzésen.

És hogy mégis honnan tájékozódnak? A fiatalok legnagyobb arányban a családtagokat jelölték meg elsődleges információforrásként, a második helyen a weboldalak állnak, de a megkérdezettek negyede az ismerősei, barátai véleményét is kikéri. Nem igazán érdeklik őket a pénzügyi világ hírei, a pénzügyi termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó információk, pedig viszonylag sokan tartják fontosnak ezek ismeretét. Érdekes információ, hogy a 23-29 éves válaszadók több mint egyharmada még a szülei által ajánlott bank ügyfele.

A net mindent visz

A fiatal generációk legjellemzőbb bankolási tevékenységei már az internet segítségével zajlanak: a bankkártyás vásárlást, a számlaegyenleg- és számlatörténet lekérdezést, a csekkbefizetést és a mobiltelefon kártyaegyenleg feltöltését a válaszadók kétharmada online is szokta intézni.

Jellemzően számítógépet, laptopot és kevésbé mobiltelefont használnak az ügyintézésre – ez mindhárom korcsoportra igaz. A legfiatalabbak körében éppen ezért az ingyenesség mellett az online elérhetőség is fontos szemponttá vált, míg a két idősebb korosztálynál az ingyenesség kerül első helyre egy döntésnél.

Talán a kutatás által feltárt információk is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank társadalmi felelősségvállalási céljai között szerepel a pénzügyi ismeretterjesztés és a pénzügyi tudatosság fejlesztése. Ennek érdekében az MNB létrehozta a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központot, amely a pénzügyi ismeretek megszerzésének megkönnyítését segíti. Ezen túlmenően a jegybank részt vesz a fiatalokat célzó tananyagfejlesztésben, valamint támogatja általános- és középiskolásoknak szóló tankönyvek kidolgozását.

Érdekes megállapítások ezek az MNB kutatásában. Azt gondolnánk, hogy a 2008-as világgazdasági válság a korábbitól eltérő pénzügyi tudatosságot, megfontoltságot, (ön)tanulási igényt ébresztett az emberekben.

A felmérés számai azonban erre rácáfolnak. És ha nem is képezhetjük bankárrá, pénzügyi szakemberré magunkat, annyit azért megtehetünk, hogy több oldalról is tájékozódva, a megfelelő információkat, ajánlásokat begyűjtve olyan szolgáltatót, tanácsadót keresünk, akire biztonsággal rábízhatjuk a pénzügyeinket. Mert senkinek sem mindegy, hogy gyarapszik vagy fogyatkozik a vagyonkája.

(MNB Pénzügyi stabilitás jelentés)