Érdemes figyelni a központi bankok bejelentéseire!

Nem valószínű, hogy idén kamatot emel az Európai Központi Bank (EKB), ezzel megnyílik a lehetőség az eurózóna további bővüléséhez. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi előrejelzése szerint a korábban prognosztizált 1,9 százalékkal szemben 2,2 százalékkal erősödhet az eurózóna gazdasága idén.

A Bank of Japan bejelentette, hogy kis mértékben visszafogja a hosszú lejáratú japán állampapírok vásárlását, ami egyes elemzők szerint azt jelentheti, hogy a szigetország központi bankja hamarosan a szigorítás útjára léphet.

Ez csak néhány hír az elmúlt hetekből, és nem is biztos, hogy nagy figyelmet kaptak a pénzvilágban, mégis jelentős változásokat idézhetnek elő a pénzpiacokon, a gazdaságban.

Normális monetáris politikára való törekvés

Az eurójegybank legutóbbi ülésén 0 százalékon hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábát, a betéti ráta pedig továbbra is mínusz 0,4 százalékos. Ez a döntés jól jött mind az Európai Központi Banknak, mind a japán jegybanknak, mivel arra törekednek, hogy minél kevesebb problémával vonulhassanak ki szép lassan a 2008-as válság után elindított élénkítéseikből.

A világ nagy jegybankjai (az amerikai, a brit, az euróövezeti és a japán) ugyanis szeretnének fokozatosan visszaállni egy normális monetáris politikára (azaz emelni a kamatokat és leépíteni az eszközvásárlásaikat), mindezt piaci sokk okozása nélkül. Ezért lehet érdekes a kommunikációjuk, mert abból sok mindenre lehet következtetni.

Az euróövezet tavaly olyan gyors ütemben bővült, mint ahogy soha az utóbbi tíz évben, így az EKB a jövőben sem kívánja útját állni a régió lendületes javulásának.

Ebben az évben nem valószínű, hogy kamatot emel az EKB, legutóbbi kommunikációjában pedig megerősítette tervét a jegybank, miszerint szeptember végéig havi 30 milliárd euró értékben vásárol eszközöket, és hogy a kamatok még azután is alacsonyak maradnak.

Euró versus dollár

Az euró dollárral szembeni ereje azonban feladja a leckét az európai jegybankároknak. Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter a közelmúltban kijelentette, hogy szívesen fogadná a gyengébb dollárt, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke azonban úgy véli, hogy az ilyen kijelentések szembemennek azokkal a megállapodásokkal, amelyek a versenyelőny érdekében végrehajtott deviza-leértékelések visszafogására vonatkoznak.

Donald Trump, az USA elnöke erős dollárt szeretne, de ez mit sem változtat azon, hogy az euró egyre izmosodik a dollárral szemben. Az Európai Unió gazdasági növekedése is közrejátszik az euró erősödésében, az IMF legutóbbi előrejelzése szerint a korábban prognosztizált 1,9 százalékkal szemben az eurózóna gazdasága idén 2,2 százalékkal élénkülhet.

Japán szigorít?

A Bank of Japan (BoJ) is kamatdöntő ülést tartott az elmúlt hetekben, a szigetország központi bankja a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a monetáris politikáján. A rövidtávú kamatot mínusz 0,1 százalékon tartotta, a 10 éves lejáratú állampapír hozamcélját pedig 0 százalék körüli szinten hagyta.

A jegybank közölte, hogy annyi ideig tartják fenn az élénkítő monetáris politikát és a hozamgörbe-kontrollt, ameddig a 2 százalékos inflációs cél eléréséhez szükséges. Ettől azonban Japán még messze van, várhatóan 2019-re valósulhat meg a 2 százalékos inflációszint Japánban.

A BoJ azt is bejelentette, hogy kissé visszafogja a hosszú lejáratú japán állampapírok vásárlását, amiből arra lehet következtetni, hogy a szigetország központi bankja hamarosan a szigorítás útjára léphet.

(investor.hu)

The following two tabs change content below.