Boldogságfelmérés: menyire boldogok a magyarok?

Mitől boldogabb az egyik ország lakossága a másikénál? Egyértelműen a pénz mennyiségétől függ a jó életminőség? Ilyen és ehhez hasonló kérdések alapján hasonlította össze az OECD, a gazdasági együttműködés világszervezete 41 ország lakóinak boldogságérzetét.

Nem a pénz boldogít

Az országokat (így Magyarországot) 50 tényező alapján két nagy csoportba sorolták: az egyikbe az anyagi viszonyok mutatói, mint a jövedelmek, a vagyon megoszlása, a foglalkoztatottság és a bérek, valamint a lakásviszonyok tartoztak.

A másik kategóriában az életminőség tényezőit vizsgálták: a munkával töltött időt, az egészségi állapotot, a személyes biztonságot, a környezeti tényezőket.

Az értékelésből kiderül, hogy csupán Norvégia, Svájc és Svédország lakói mondhatják el magukról, hogy mind az anyagi viszonyok, mind az életminőség szempontjából nagyon elégedettek.

Norvégia csaknem minden tényező alapján első a világon: magasak a kereseti viszonyok és szinte alig van munkanélküliség, ebben az országban az OECD-ben mért átlag 13 százalékkal szemben csupán a foglalkoztatottak 3 százaléka kényszerül rá arra, hogy rendszeresen többet dolgozzon az átlagosnál.

Ezért sem kell csodálkozni azon, hogy az ENSZ tavaly kiadott jelentése szerint Norvégia „a világ legboldogabb országa” – még úgy is, hogy az OECD átlaga alatt van a lakosság átlagos vagyona, így ingatlanjai, megtakarításai.

A kulcs a vagyoni különbségekben rejlik

A kutatás kitér arra, hogy miben is rejlik a norvég lakosság elégedettsége: az országban viszonylag nem nagyok a vagyoni különbségek, más államokban pedig az látható, hogy az egyenlőtlenség negatív hatással van az életminőségre.

Érdekes, hogy mégsem a norvégoknál a legkiegyensúlyozottabbak a vagyoni viszonyok, hiszen Svédország jobb helyzetben van e tekintetben, Finnországban pedig hasonló a helyzet, mint a norvégoknál.

Ismert az Egyesült Államok anyagi gazdagsága (e tekintetben ők vezetik a világlistát), ám az életminőség egyes mutatói, így a munka mennyisége vagy a biztonság miatt már korántsem olyan jó a rangsorban elfoglalt helye.

Ugyan az USA-ban 2005 óta folyamatosan növekednek a jövedelmek, ezzel párhuzamosan a gazdasági helyzettel kapcsolatos bizonytalanság és a lakosság eladósodottsága is.

A vagyoni különbségek tekintetében egyébként Izrael viszi a pálmát, az USA csak a második helyen áll.

Ha a kereseti adatok szerint állítjuk fel a rangsort, ott Kanada az első Luxemburg és Ausztrália előtt, és itt is látszik, hogy a pénz nem minden, hiszen az életminőségi mutatóknál lemaradnak olyan, viszonylag szegényebb országoktól, mint Finnország vagy Izland.

Közép-Kelet-Európa fejlődik – Magyarországot kivéve

Németország képes volt javítani az elmúlt évtizedben lakosságának életminőségén, de ez kevés országról mondható el.

Az OECD jelentése szerint Európa tíz leggyorsabban fejlődő gazdasága közül öt Közép-Kelet-Európában van.

Az életminőség javulását 2005 óta nyomon követő listán Magyarország csak a 17. helyen áll, az első helyen magasan vezet Szlovákia, majd Észtország, Lettország és Lengyelország következik, és még Szlovénia is megelőz bennünket.

(piacesprofit.hu)

The following two tabs change content below.