Érdekes megállapításokat tettek közzé a Magyar Nemzeti Bank munkatársai, akik azt vizsgálták, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban a Magyarországra érkezett közel 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési forrás miként hatott az egyik fő kedvezményezett kkv-szektor teljesítményére. A forrásokat a vállalkozások elsősorban kapacitásbővítésre használták fel, ami többek között a létszám, a tárgyieszköz-állomány, illetve az árbevétel növekedését eredményezte. A vállalkozások termelékenységét azonban nem.

A 2007 és 2015 közötti időszakban érkezett közvetlen gazdaságfejlesztési forrás évente átlagosan a GDP több mint fél százalékát tette ki. Mivel hazánkban a kontinentális európai finanszírozási struktúrához hasonlóan a tőkepiac fejlettsége elmarad az angolszász piacokétól, a bankrendszer mellett az EU-s források jelentik a legfontosabb finanszírozási lehetőséget a hazai vállalati szektor számára. A támogatások kétharmada jutott a mikro-, kis- és középvállalatoknak (kkv), ők vannak ugyanis leginkább ráutalva a hazai pénzügyi közvetítőkre. Minél kisebb a vállalat mérete, annál inkább szükségük van támogatásra. Mivel a kkv-k gazdaságban betöltött szerepe jelentős, az MNB munkatársai kíváncsiak voltak arra, hogy milyen hatást gyakoroltak a támogatások e szektor teljesítményére.

Nőtt a foglalkoztatottság

A felmérés eredménye szerint a gazdaságfejlesztési, vissza nem térítendő források kiemelkedően pozitív hatást gyakoroltak a foglalkoztatotti létszámra, az árbevételre, a bruttó hozzáadott értékre, és egyes esetekben az üzemi eredményre is. Mivel az átlagos támogatási összeg körülbelül 18 millió forint volt, a hatás jelentős mértékű, emellett átlagban két fővel emelkedett a foglalkoztatotti létszám a támogatás hatására.

A reál árbevétel a forráshoz jutást követő legalább öt évig növekedett, ám a kutatásból az is látható, hogy a munkatermelékenység egyik esetben sem változott szignifikánsan a támogatások hatására. Azt is érdemes azonban megjegyezni, hogy az uniós forrásokat alapvetően kapacitásbővítésre, nem pedig hatékonyságnövelésre használták fel a vállalatok. A támogatási programok egyik fő célja egyébként a foglalkoztatás bővítése volt.

KFI, kapacitás- vagy IKT fejlesztés?

A vissza nem térítendő támogatásokat a pályázati kiírások tartalma alapján főbb kategóriákba, ún. fejlesztési célokba sorolták a kutatást végzők, így megkülönböztették a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység (KFI) támogatását, és a telephely-, technológia- és kapacitásfejlesztés, valamint a vállalati információs és kommunikációs technológia (IKT) fejlesztési célokat.

A KFI tevékenység támogatására kiírt pályázatok nyertesei átlagosan csaknem háromszor akkora összeget kapnak, mint a telephely-, technológia- és kapacitásfejlesztési célú pályázatokat elnyerők és több mint hatszor akkorát, mint a vállalati IKT fejlesztési támogatások kedvezményezettjei. Ennek fényében igencsak meglepő, hogy előbbi támogatások abszolút hatása sem sokkal nagyobb, mint a másik kettőé, bár az is elképzelhető, hogy a kutatás és fejlesztés megtérülési ideje lényegesen hosszabb a vizsgált intervallumnál.

A kutatás megállapította, hogy az IKT támogatások fajlagos hatékonysága kiemelkedően magas gyakorlatilag minden vizsgált változó tekintetében, a telephely-, technológia- és kapacitásfejlesztési célú pályázatoknál a hatás a legtöbb változó esetén tartósan fennáll. A munkatermelékenységre egyik típusú támogatásnak sincs hatása.

A legjobban teljesítető szektorok

A vissza nem térítendő támogatások hatására vonatkozó becsléseiket a kutatók elvégezték azokra a szektorokra is, ahol ezt a támogatások száma lehetővé tette. Itt leginkább a műanyag- és fémiparban tevékenykedő vállalatoknak nyújtott támogatások emelkednek ki, de egyes eredményváltozók tekintetében az építőiparban, a fa-, papír-, bútor- és nyomdaiparban valamint a kereskedelem- és gépjárműjavításban tevékenykedő vállalatok esetében is az átlagosnál magasabb hatásokat mértek.

A maradék három olyan szektorban, amelyekre becslést tudtak készíteni (információ és kommunikáció, pénzügyi, biztosítási tevékenység és ingatlanügyletek, valamint szakmai, tudományos és műszaki tevékenység), a hatások viszonylag alacsonyak voltak, illetve hamar lecsengtek. Munkatermelékenységbeli változást egyik vizsgált szektor esetében sem tapasztaltak.

A kormányzati célkitűzés szerint 2018 végéig elköltenék a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak döntő hányadát, tehát érdemes mielőbb átgondolniuk a kkv-knak, hogy működésükhöz, fejlődésükhöz, beruházásaikhoz milyen EU-s támogatást vennének igénybe. Már most is lehet keresni a választ arra a felvetésre, hogy 2020 után miként és főleg miből valósul meg a kkv-k finanszírozása.

(portfolio.hu)