A magyar gazdaság az Eurostat második negyedéves, szezonálisan kiigazított és kiegyensúlyozott adatai szerint 3,6 százalékkal bővült, de ezzel sem érte el a régió többi országának teljesítményét, igaz, az Európai Unió 2,3 százalékos GDP-növekedését azért jóval meghaladta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások játszottak szerepet az eredmény alakulásában.

Elemzők a második negyedévre ennél jobb eredményt vártak, a KSH szerint a vártnál gyengébb mezőgazdasági és ipari teljesítmény volt az oka a szerény teljesítménynek. A KSH főosztályvezetője szerint a mezőgazdasági termelést tekintve az idén átlagos évre lehet számítani, míg a tavalyi kimagasló volt. A nem piaci szolgáltatások sem járultak hozzá a második negyedévben a GDP növekedéséhez, példaként a közigazgatást, oktatást és az egészségügyet említette az osztályvezető.

Az első negyedévben 4,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva, ami jelentős fellendülést jelentett a tavalyi egész éves 2,0 és a 2016 negyedik negyedévi 1,6 százalék után. A naptárhatástól megtisztított adat 3,9, az Eurostat által megfigyelt szezonálisan és naptári hatással kiigazított adat 3,8 százalékos növekedést mutatott a tavalyi negyedik negyedévi 1,8, illetve 1,9 százalék után.

Hogyan teljesítettek a csehek és a románok?

Csehország az Eurostat adatai alapján mintegy 4,5 százalékkal növekedett az idei év II. negyedévében a január-márciusi időszak 3 százalékos bővülésével szemben – ismertette a Cseh Statisztikai Hivatal előzetes becslését Prágában. Negyedéves összehasonlításban a gazdasági növekedés 2,3 százalékos volt. A cseh gazdaság előrelépését továbbra is az egyre erősödő háztartási fogyasztás, illetve a vállalatok növekvő beruházásai ösztönzik.

A cseheknél is jobb eredményeket produkált Románia gazdasága, amely 5,7 százalékos iramot diktált éves összevetésben, a tavalyi utolsó negyedévhez képest pedig 1,8 százalékkal bővült. A román kormány ebből adódóan az idén 5,2 százalékos gazdasági növekedésre számít, ezt azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság túlzottnak tartja.

A lengyelek sem panaszkodhatnak teljesítményükre, nemzeti gazdaságuk a II. negyedévben 4,4 százalékkal növekedett. A lengyel statisztikai hivatal napokban közölt nem végleges adata szerint a június végével záródott három hónapos periódusban a hazai össztermék (GDP) 1,1 százalékkal bővült a megelőző negyedévhez viszonyítva. A Reuters által megkérdezett elemzők éves szinten kisebb, 3,8 százalékos, negyedéves összehasonlításban szerényebb, 0,8 százalékos lengyel gazdasági növekedéssel számoltak.

Az euróövezet gazdasága sem panaszkodhat

A második negyedévben az előző negyedévhez képest, szezonális kiigazítással, 0,6 százalékkal emelkedett a 19 tagú euróövezet és a 28 tagú Európai Unió bruttó hazai terméke (GDP). Az év első negyedévében mindkét térségben 0,5 százalékos volt a negyedéves GDP-növekedés.

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva az euróövezet GDP-növekedése szezonális kiigazítással 2,2 százalék, az Európai Unió növekedése pedig 2,3 százalék volt. 2016. második negyedévében az euróövezet éves GDP-növekedése 1,9 százalékon állt meg, míg az EU GDP-növekedése 2,1 százalékon.

Indulhat tehát az újratervezés…

(vg.hu, hvg.hu)