Még 10 évvel ezelőtt is gyűjtöttük a banki átutalások bizonylatait, hiszen papír alapon intéztük az ügyleteket. Ma már elég egy okostelefon is ahhoz, hogy pénzt utaljunk, pénzt váltsunk, számlakivonatot tároljunk, és ki tudja, néhány év múlva miként intézzük effajta dolgainkat. Szinte észre sem vettük, és a digitalizáció befészkelte magát a mindennapjainkba, megkönnyítve az életünket. Persze, ahhoz, hogy tényleg leegyszerűsödjenek bizonyos ügyletek, elengedhetetlenül szükséges, hogy képesek legyünk együtt fejlődni a modern technológiával, azaz tudjuk, hogy mit mire lehet használni. Az utóbbi években egyébként a pénzügyi területen gyorsult fel legjobban a digitalizáció.

Egy közelmúltban készült felmérés szerint a kis- és középvállalkozások vezetőinek 90%-a használja a digitális világ vívmányait, és a pénzügyi terület azért kap hangsúlyos szerepet ebben, mert pl. átláthatóvá teszi a belső folyamatokat vagy leegyszerűsíti a bankolást. Az, hogy melyik területeken élnek a cégvezetők az új lehetőségekkel, legfőképpen az ő tájékozottságukon, felkészültségükön múlik. Ha követik a fejlődést, komoly versenyelőnyre tehetnek szert, hiszen a modern eszközök, technológiák időt, emberi munkaerőt, így pénzt is spórolnak.

„A pénzügyi szektorban zajló digitalizáció robbanásszerű folyamat, ami a szabályozókat, a fogyasztókat és a szolgáltatókat is új kihívások elé állítja” – mondta a közelmúltban Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős helyettes államtitkára egy konferencián. Szerinte az új helyzetre reagálva a fogyasztóvédelmi, pénzmosási és az adatvédelmi szabályok betartása mellett felelős jogalkotásra van szükség. Már most is sok kérdést megfelelően rendez a hagyományos banki szabályozás, és erre az új technológiai környezetben is szükség lesz.

A hazai digitális gazdaság máris a magyar GDP 21-22%-át teszi ki. 5,2 millió felnőtt magyar internetezik, 89%-uknak van bankkapcsolata, 10%-uk pedig banki mobilalkalmazást használ – derül ki egy bank által végzett kutatásból. Olyan mértékben felgyorsult a digitális fejlesztés, hogy előbb-utóbb nem lesz szükség papíralapú ügyintézésre és már az sem a távoli jövő gyakorlata, hogy akár mobiltelefonon igényeljünk hitelt egy árucikk megvételéhez.

Két év múlva, 2019 közepén bevezetik Magyarországon az azonnali fizetési rendszert, ami mind a mobil, mind a netes bankolásnál alapvetően meg fogja változtatni a fizetési szokásokat. Az azonnali átutalás során másodlagos számlaazonosítókat (telefonszám, email-cím) is tud majd kezelni a rendszer, nem kell 24-jegyű számlaszámot megadni. A digitális pénzügyi megoldásoknál azonban az információbiztonság kiemelt szerepet kell hogy kapjon.

A felhasználók, az ügyfelek hozzászoktak ahhoz, hogy a digitális megoldásokkal jóval gyorsabban intézhetik ügyeiket, ma már ritka, hogy 1 percnél többet legyenek hajlandóak várni. Az ügyfélszolgálati munkatársak helyettesítésére egyre többen gondolkodnak chatbot megoldásokban, amikor egy mesterséges intelligencia lép kapcsolatba az ügyfelekkel egy chat felületen. Szakemberek szerint a chatbot a jövőben a mobil alkalmazások alternatívája lehet.

A kis- és középvállalkozások egyelőre tartanak az infokommunikációs technológiáktól, bár az Európai Unió pályázati rendszerén keresztül számos forrást kínál a digitális fejlesztések finanszírozására. Itt elsősorban nem informatikai eszközök, hanem megoldások beszerzésére érdemes törekedni. A cégek a digitalizáció révén képesek lesznek gyorsan igazodni a változó gazdasági környezethez.

Ezt támasztja alá az Ipsos MORI felmérése, amely szerint sokkal derűlátóbbak saját kilátásaik kapcsán azok a kis- és középvállalkozások, amelyek kihasználják a technológia adta előnyöket, illetve megfelelő adatelemző képességekkel rendelkeznek. A hazai kkv-k 54%-a már használ felhőmegoldásokat, miközben a legfontosabb sikerkritériumnak a megbízhatóságot és a pénzügyi stabilitást tartják, és a technikai fejlettség, a digitalizáció jóval hátrébb áll a rangsorban.

A digitalizációs felkészültség alapján a kereskedelmi tevékenység területén működő vállalkozások között a legmagasabb, 29%-os a magát sikeres cégnek vallók aránya, míg az ipari és mezőgazdasági szektorban működők körében a legalacsonyabb, csupán 21%.

(kamaraonline.hu, piacesprofit.hu)