A jüan mint globális tartalékdeviza

Az orosz jegybank már 2015 végén bevonta a kínai jüant tartalékdevizái közé – ez is része volt a keleti nyitás politikájának –, most pedig a német jegybank, a Bundesbank jelentette be, hogy a jövőben a kínai jüan is a tartalékdevizái közé kerül. Ez egy újabb lépés lehet ahhoz, hogy még jobban elismerjék a kínai pénznem nemzetközi szerepét.

A németek tartalékdevizája

A német jegybank igazgatóságának tagja, Andreas Dombret Hongkongban tette a bejelentést a napokban, elmondása szerint már tavaly döntött az EKB arról, hogy 500 millió eurót fektet jüanba, bár arról nem nyilatkozott, hogy ebben mekkora részt vállalt Németország.

A jüan egyre nagyobb szerepet kap a jegybankoknál tartalékdevizaként, és nem az EKB az egyetlen, amely ezt meglépte.

Dombret az amerikai Bloomberg hírügynökségnek elárulta, hogy az európai jegybank ugyan még nem túl nagy összegben vásárol jüant, de részesei akarnak lenni a kínai deviza előretörésének. Az igazgatósági tag szerint Kína mérete miatt az egész világra hatással van az, ami a második legnagyobb gazdaságban történik, és véleménye szerint várhatóan élénkül majd az EU külkereskedelme Kínával.

Szaúd-Arábia: dollárról jüanra?

Alig néhány hónapja látott napvilágot a hír, miszerint Kína és Szaúd-Arábia hamarosan áttérhet a jüanalapú elszámolásra a kétoldalú olajkereskedelemben, ez pedig hatással lenne az egész olajpiacra, ami pedig gyakorlatilag megfosztaná a dollárt a világ tartalékdevizája szerepétől.

A szaúdiak döntésének hátterében az áll, hogy Kína az elmúlt években többek között az olajvásárlások korlátozásával igyekezett nyomás alá helyezni Szaúd-Arábiát, ami érzékenyen érintette az OPEC vezetőjét.

Közgazdasági elemzők szerint Szaúd-Arábia enged a kínai nyomásnak, és hamarosan elfogadja a dolláralapú elszámolásról a jüanalapú árazásra történő áttérést az olajkereskedelemben, ezzel az 1974 óta tartó olajexporti dollár alapú elszámolást teszik múlt időbe. Kína ugyanis elkezdte átvenni a globális olajpiaci dominanciát az Egyesült Államoktól, mivel egyértelműen az ázsiai ország vált a világ legnagyobb olajimportőrévé, egy-két éven belül pedig a Föld legnagyobb fogyasztója lesz.

Pá, amerikai dollár!

Számos ország fejezte ki nemtetszését az elmúlt években a dollár elsőszámú tartalékdeviza szerepével kapcsolatban, és tett lépéseket lecserélésére.

Oroszország és Kína már hosszabb ideje kiiktatta az energiahordozóval kapcsolatos kereskedelméből a dollárt, ezzel párhuzamosan jelentős erőfeszítéseket tesznek fizikai aranytartalékaik növelésére.

Ha a dollárt sikerül lecserélni az olajpiaci tranzakciókban, az magával hozhatja például az amerikai értékpapírpiaci kereslet gyengülését, ezzel párhuzamosan a kínai eszközök, áruk és szolgáltatások iránti kereslet élénkülését. Ez pedig jelentős növekedést hozhat Kínának.

Van-e elég jüan?

Persze Kínának a félelmeik elengedéséről is meg kellene győznie az olajtermelő országokat és az olajvásárlókat, ha azt szeretné, hogy jüanban kereskedjenek. Ugyanis az óriás államban nem ritkán tőkemozgás-korlátozás és váratlan piaci beavatkozás is előfordul, ennek következtében vagyonos állampolgárai jó része külföldre menekíti tulajdonát.

Árnyalja a képet az is, hogy a még mindig zárt kínai gazdaságban kevés a befektetni való, és a piacok sem működnek olajozottan.

A SWIFT adatai szerint egyelőre a globális banki utalásoknak mindössze 1,5-2 százaléka zajlik jüanban.

(portfolio.hu, napi.hu)

The following two tabs change content below.