A cégvezetőt is lecserélheti egy “robot”?

Évente mintegy 24-33 milliárd dollárt költenek világszerte a mesterséges intelligencia fejlesztésére, ám egyelőre alig-alig alkalmazzák a mindennapokban a cégek, intézmények. Néhány éven belül azonban elkerülhetetlen lesz, hogy bevonjuk a döntésekbe, az irányításba, hogy önálló feladatokat lásson el.

„Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol Artificial Intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítjuk” (Wikipedia).

Vanda, a digitális üzleti asszisztens

Hazánkban például virtuális asszisztensként „üzemel” egy mesterséges intelligencia, a T-Systems Magyarország Zrt. munkatársai létrehozták Vandát, aki 86 nyelven beszél és biometrikus módszereket alkalmaz az ügyfélazonosításra.

A digitális üzleti asszisztens telefonál, chatel, beszél és megoldja a problémánkat, vagy legalábbis elnavigál ahhoz, aki segíthet. Még sört is tud csapolni, és recepciósnak is kiváló.

Emellett Vanda a speciális vállalati folyamatok menedzselésére is megtanítható. Az ügyfélinfo- és személyiségmodullal felruházott asszisztens ugyanúgy megállja a helyét egy telekommunikációs cégnél, mint egy fodrásznál vagy egy gumiszerelő műhelyben. Képes időpontfoglalást intézni, üzleti folyamatokat kiszolgálni, és elég kitartó is, hiszen addig nem engedi tovább az ügyfelet, amíg nem értette meg a problémáját.

Vanda már munkába állt, bárhol találkozhatunk vele!

USA és Kína a nagyhatalom

Talán nem meglepő, hogy az Egyesült Államok és Kína fordítja a legtöbb figyelmet (és pénzt) a mesterséges intelligencia fejlesztésére a McKinsey Global Institute adatai szerint. 2016-ban Észak-Amerikában 15-23 milliárd dollárt költöttek ilyen jellegű innovációkra, Ázsiában (főként Kínáról van szó) 8-12 milliárd dollárt, Európában pedig 2-3 milliárd dollárt.

A befektetés elsősorban a technológiai óriáscégektől érkezett, nagyjából 20-30 milliárd dollár nagyságban, a kockázati tőkések és a magántőke alapok 6-9 milliárdot szántak erre a szegmensre. A befektetett összeg több mint felét (56 százalékát) a gép tanulására fordították.

Mire használható a mesterséges intelligencia?

Talán ez az egyik legfontosabb kérdés, amely ma foglalkoztatja a kutatókat, az üzleti életet, hogy mit is kezdjen az emberiség a mesterséges intelligenciával, amely a gazdaságot és a mindennapi életünket is forradalmasíthatja. Az talán már nem kérdés, hogy sok tekintetben túlszárnyalja az emberi teljesítőképességet az MI, a hatékonyságnövelő hatásával is tisztában vannak, mégis, egyelőre nem jelentős a piaci alkalmazása.

A megkérdezett vállalkozások 40 százaléka gondolkodik azon, hogy használjon-e MI-t a működésében, 40 százalékuk pedig szívesen kipróbálná.

Egyelőre a cégek egyötöde mondja azt, hogy szándékában áll alkalmazni a mesterséges intelligenciát.

A cégek 41 százaléka még nincs meggyőződve arról, hogy valóban megtérül-e az ilyen jellegű beruházás, és problémát jelent az is, hogy egyelőre a munkavállalóik nincsenek felkészülve az MI kezelésére.

Technológiai cégek, bankszektor, autógyárak az élen

A McKinsey jelentése szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása több mint duplájára képes emelni egy cég adatanalitikai erejét és a profit növekedéséhez is hozzájárul.

Jelenleg főként a telekom és a technológiai cégek, a bankszektor szereplői, valamint az autógyártók használnak munkájukhoz mesterséges intelligenciát.

A leglassabban az egészségügybe, a turizmusba és az építőiparba épül be az MI.

(piacesprofit.hu)

The following two tabs change content below.
Štefan Garbár

Štefan Garbár

Country Director for Hungary

Member Login

Password Reset
Please enter your e-mail address. You will receive a new password via e-mail.