Egyelőre számos az érdekellentét az Európai Unió, valamint az Egyesült Királyság között a napokban kezdődött hivatalos Brexit-tárgyalásokon, ez pedig a font piacán gyengülést eredményezhet – állítják gazdasági szakértők.

Az EU-ban maradó 27 tagállamnak közös pénzügyi érdeke, hogy a britek minél nagyobb összegű „lelépési pénzt” fizessenek. Az unió követelése hozzávetőleg 100 milliárd euró lehet, ez biztosítaná, hogy a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban ne legyen szükség plusz hozzájárulás befizetésére. Theresa May brit miniszterelnök azonban ragaszkodik ahhoz, hogy csak abban az esetben fizetnek, ha megkötik az új kereskedelmi egyezményt. Brüsszel mindenképpen szeretné elérni, hogy legalább a költségvetési ciklus végéig, 2020-ig folytassák a britek a befizetést a közös kasszába. Ezt követően arról is meg kell egyeznie a tárgyaló feleknek, hogy az európai együttműködési mechanizmusokban (pl. Europol, Euratom) való további részvételért milyen összeget kér az unió.

 

A kormányzó Konzervatív Párt ugyan megnyerte a brit választásokat, a többséget azonban elvesztette a parlamentben, ezért az északír DUP párttal kötöttek nem formális koalíciót. A DUP ellenszolgáltatásként 750 millió fontos extra költségnövelést követel Észak-Írország számára. Az Európai Unióra nézve akár pozitív hatással is lehet a kialakult helyzet, mivel Theresa Maynek korábban nem volt problémája a „hard Brexittel“, azaz az Egyesült Királyság és az EU teljes különválásával. Most feltehetőleg a többség nélkül gyengébb lesz a tárgyalások során a pozíciója, míg az Európai Unióé erősödni fog.

A Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter, David Davis szerint nagyon valószínű, de nem teljesen bizonyos, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalássorozaton sikerül szabadkereskedelmi megállapodást elérni az Európai Unióval, ehhez a többi EU-tagországnak is „nagyon erőteljes érdeke” fűződik. A jelenlegi hivatalos brit álláspont szerint az Egyesült Királyság a brit EU-tagság megszűnése után nem tartaná fenn tagságát az EU egységes belső piacán és a vámunióban sem. Theresa May miniszterelnök többször hangoztatott indoklása szerint ugyanis ahhoz, hogy az Egyesült Királyság megőrizhesse tagságát az egységes piacon és a vámunióban, olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha ki sem lépett volna az EU-ból.

Idén márciusban már 0,4-0,6 százalékkal esett az angol font az euróval, a dollárral és a forinttal szemben azután, hogy a brit kormány felhatalmazást kapott a parlamenttől az EU-kilépési folyamat elindításához. A hírek hatására aztán minden devizával szemben látványosan gyengülni kezdett a font. Volt, hogy a dollárral szemben 0,6 százalékkal esett vissza az angol font, akkor 1,2145 dollárt adtak egy fontért. Ugyanekkor a forint 0,6 százalékkal erősödött a fonttal szemben, előfordult, hogy 355,99-en járt az árfolyam. Mindhárom devizával szemben január közepén volt hasonló árfolyamon az angol font.

A font piacán meglehetős nyugalom volt az elmúlt időszakban, de elemzők szerint a következő hetekben nem zárható ki, hogy valamennyire gyengül majd a font. Ez azonban a magyar gazdaságra várhatóan nem lesz számottevő hatással, de a forint erősödése ugyan kis mértékben, de elindult. Hosszútávon fontos lesz, hogy a további tárgyalások hogyan befolyásolják a gazdasági helyzetet és stabilitást.

Érdekesen alakulnak tehát a tárgyalások, érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a viták, kijelentések és megállapodások a gazdaságra, a devizapiacra gyakorolt hatását.

(gazdasagportal.hu, vg.hu, gazmag.hu)